Az idén újjászerveződő szerkesztőség egyik fontos célkitűzése az volt, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően rendszeressé váljanak a közönségtalálkozók és lapszámbemutatók. E terv megvalósítása lehetetlen volna anélkül a figyelmesség nélkül, amely a különböző szervezetek, orgánumok meghívásaiban nyilvánul meg, és amiért hálánkat ezúton is szeretnénk kifejezni. Idén a debreceni bemutatókon túl Kolozsvárra, Újvidékre és Hajdúböszörménybe jutottunk el, a minap pedig Veszprémben volt szerencsénk vendégeskedni.
S valóban megbecsült vendégnek érezhettük magunkat, hiszen a házigazdák – a Sziveri János Intézet, illetve a Pannon Egyetem részéről – nagy szeretettel fogadtak, s kifogástalan körülményeket biztosítottak számunkra, Pintér Viktória ügyintézőnek köszönhetően egészen a korai kapcsolatfelvételtől kezdve. Az egyetem Szitár Katalin termében rendezett lapbemutatón Szirák Péter főszerkesztő, Herczeg Ákos és Lapis József szerkesztők vettek részt, s Herczeg-Szép Szilvia szerkesztőségi titkár is a csapattal tartott.
Az est moderátora Ladányi István volt, s a remek kérdések nyomán igyekeztünk elgondolkodni és beszélni – egyebek mellett – arról, hogy mi az oka az Alföld évtizedek óta meglévő stabilitásának, mi jelenti a lap hátterét és szellemi bázisát, hogyan folyik a szerkesztői munka, melyek a tematikus lapszámok készítésének előnyei és hátrányai, milyen hagyománya és jövője van a folyóiratban a világirodalomnak, miképpen tartunk kapcsolatot a határon túli irodalmárokkal, vannak-e emblematikus szerzői a lapnak, és várható-e a közeljövőben arculatváltozás.
A szünet nélkül tartott rendezvényen ezután a – mint jól tudjuk – debreceni gyökerekkel bíró, az Alföld törzsszerzőjének számító Térey Jánost kérdezte előbb Szirák Péter, de a beszélgetésbe előbb a moderátor, majd a jelenlévő szerkesztők és a közönség tagjai is bekapcsolódtak. Szó esett többek között a szerző Debrecenhez, Budapesthez és Veszprémhez fűződő viszonyáról, a költeményekről és a verses regényekről, az éppen készülőben lévő prózai műről, alkotói módszerekről, végül Térey János legújabb verseiből is fölolvasott.
Bízunk benne, hogy az eseményt részvételükkel megtisztelő érdeklődők érdekesnek és hasznosnak érezték a közösen eltöltött bő két órát. Természetszerűleg az este informális keretek között még folytatódott a veszprémi kollégák társaságában, s remélhetőleg az együttműködésnek mindez az első lépései között tartható számon. (Nemrégiben Áfra János szerkesztőnk a Sziveri-díj átvételekor a lapot is képviselte az aktuális rendezvényen.) Szirák Péter és Térey János a másnapi Kertész-emlékülésen is aktív munkát folytatott, mi többiek pedig Ex Symposion és Séd folyóiratokkal felszerelkezve térhettünk vissza Debrecenbe, de csak miután a napfényes októberi napon hosszú séta közben még elraktároztuk tüdőnkbe a királynék városának egyszerre üde és történelmi levegőjét.
„Úgy használja fel a város szélfútta lakóit, mint olvasó a Bibliáját. Mindig azt olvas ki belőle, amire szüksége mutatkozik. Nincs abban az olvasatban soha olyasmi, ami mások igazságáról beszél, csakis ami a saját magáéra vonatkozik, hiába olvassa bárki, aki képes kódexszerű könyvet forgatni. A könyvek népe, ha keresztény, ha zsidó, ha moszlim, a mondatok fonalának végét megragadva kizárólag a maga labirintusát járja be, a történetet gombolyaggá tekerve a saját sorsát ragadja meg csupán.”
Géczi János: Nyom (részlet)
Íróportrék és Folyóirat-bemutatók: Térey János és az Alföld, Pannon Egyetem, Vár u. 39., Szitár Katalin terem, 2016. október 12.
(A fotókat a rendezvényről Mayer Liza készítette.)
Hozzászólások